A külső homlokzat felújításának – mint már írtam is – az első lépése az elhatározás után, az, hogy utánajárjunk, szükségünk lesz-e a felújítás megkezdéséhez bármilyen engedélyre. Régi épületek esetén mindenképpen lényeges, hogy nincs-e műemlékvédelem alatt, mert akkor mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot az Örökségvédelmi Hivatallal.
Az engedélyek szükségességének vagy szükségtelenségének megállapítása után jöhet az állapotfelmérés, melynek során fel kell mérni a felújítás mélységeit. Meg kell nézni, hogy a felületi elszíneződéseken kívül vannak-e szerkezeti hibák és hiányosságok, illetve ezek megoldási, kiküszöbölési lehetőségeit. A régi, általában nagy falvastagságú, de általában nagy tömörségű szerkezeteken külső oldali hőszigeteléssel tudunk segíteni. Ezzel javulnak a szerkezet hőtechnikai tulajdonságai, csökken az épület hővesztesége és a nagy tömeg komoly hőtárolóként fog működni, emellett a belső falfelületek felületi hőmérséklete is növekedni fog, így csökken a felületi páralecsapódás lehetősége.
Az utólagos hőszigetelés megoldására nagyon sokféle homlokzati rendszert találhatunk. Ezek tulajdonságai nagyban különbözhetnek. Alapjelzőket minden ilyen típushoz társítanak, de ezek az adatok csak irányadatok, azaz minden esetben az adott szerkezet esetében szakértő szemmel kell megvizsgálni, melyik típusból lehet adott szerkezet esetén a legkisebb befektetéssel a legnagyobb eredményt elérni.
Az állapotfelmérés során nemcsak a falszerkezetet, hanem a nyílászárók állapotát is fel kell mérni. Amennyiben nem állja meg a helyét az új szerkezetben, mindenképpen érdemes újakra, jobb hőszigetelési tulajdonságúakra lecserélni. A cserét mindenképpen a felújítás előtt, vagy azzal egy időben érdemes elvégezni. Az állapotfelmérés után jöhet a tervezés. Minél pontosabb felújítási tervet készítünk, annál pontosabban be tudjuk lőni, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni és annál könnyebben tudunk rá árajánlatot kérni a lehetséges kivitelezőktől.